Amiket ide leírok, csak gondolatok, eszmefuttatások, – nem kell, hogy megfeleljenek a valóságnak.
Ha abból indulunk ki, hogy a keresztény karácsony ünnep egyértelműen a napfordulóhoz kötődik, akkor elgondolkodtató, hogy húsvét ünnepe is közel van egy kozmikus eseményhez. A nap-éj egyenlőséghez. Napforduló december 21, nap-éj egyenlőség március 21.
Az írást könnyű változtatni, – a képeket, szobrokat nehezebben. Ha valaki a jelképek, szimbólumok alapján vizsgálja meg a katolikus vallás történelmét, akkor azt látja, hogy az egyiptomi kultúrából alakult ki. A hieroglifák mellett ott voltak a mai keresztény szimbólumok is. Sőt még korábbra visszamenve, az egyiptomi kultúra az őskereszténységből alakult ki, melynek leleteit a mai Etiópia területén tárták fel. Legkorábban itt jelentek meg a mai keresztény szimbólumok.
Nézzük meg, mit csináltak az egyiptomiak húsvét idején. Nagyon lerövidítve, – a fáraó nap-éj egyenlőség napján bement a piramisba, majd egy nap múlva megfiatalodva jött ki. Senki nem követhette, még a papok sem. Ez volt a megfiatalodás szertartása, így élt sok száz évet. (Bizonyos ősi megmaradt leírások szerint.)
Van itt valami hasonlóság, a mai húsvéti ünneppel. A piramis is egy barlang szerű építmény és a fáraó is bizonyos értelemben feltámadt, – mivel megfiatalodott.
Az ember energialény, – nagyon hasonló a működése, mint az elektromos eszközeinknek. Töltődik, majd lemerül. Alszik, majd ébren energiát fogyaszt. A régi telefonok akkumulátorát időszakonként teljesen le kellett meríteni, majd teljesen feltölteni, hogy újra nagy energiát tudjanak tárolni. A húsvét kezdetén az embernek böjtölnie kell, majd virrasztania. Mi van akkor, ha itt életenergetikai folyamatokról volt szó? Ha a tavaszi nap-éj egyenlőségkor sokkal nagyobb a töltődés lehetősége. Főleg ha az embert kvarcok, kristályok veszik körül. És ekkora kellett teljesen megtisztulni testileg böjttel, majd a nap-éj egyenlőség előtti napon csinálni egy teljes lemerítést? Talán.
Olvasási idő: 2 perc
Megosztás
Facebook
Facebook
Nyomtatás